A nyirok szállítja el a szövetekből az anyagcsere végtermékeit, amelyek részben túl nagyok ahhoz, hogy a vérkeringésbe visszatérjenek; részben a szövetekben sem tudnak tovább bomlani. A nyirok az immunrendszer szempontjából nagy jelentőségű. Az ún. lymphdrainage serkenti a nyirokkeringést.
A nyirokdrenázs megalkotója Dr. Emil Vodder tapasztalataira tudására épül, valamint a Kínai meridián masszázs alapvető technikáit ötvözi és foglalja magába. Első alkalommal 1932-ben alkalmazták (Dr. Emil Vodder), azóta állandóan fejlesztik a módszert.
A nyirokmasszázs kivitelezése technikája: Az alapfogás a hüvelyk- és négy másik ujjal, a laza mozgás, csuklóból történik. Körző mozgással fokozatosan egyre erősebben, majd csökkenően, masszázsszerűen, 1-3 másodpercig tartóan, a nyirokfolyás irányát követve végezzük.
Alkalmazása, javasolt felhasználási területei:
- Hatásosan támogatja az átmeneti, átállási állapotokat. Alkalmas kezelés műtétek után kialakuló nyirokduzzanatokban (pl. emlőamputáció utáni duzzadt kar).
- Balesetekben (vérömleny, csonttörés); thrombosis után kialakult, valamint gyulladásos eredetű duzzanatokban.
- A központi idegrendszer, a belső szervek funkcionális zavaraiban, menstruációs fájdalmaknál.
- Alkalmazhatjuk továbbá test súly csökkentésre.
- Belgyógyászati problémák kezelésére.
- Ízületi és mozgásrendszeri problémák oldására, sérülések utókezelésére.
A drenázs szó a legmegfelelőbb összefoglalóan erre a masszázs tevékenységre mert jelentése, jelentése víztelenítés, váladék – és folyadék elvezetés. A manuális nyirokdrenázs tudományosan bebizonyított és elismert kezelő eljárássá, önálló terápiává vált.
A még bővebben nyirokrendszerről
A nyirokrendszerről időnként kevesebb szó esik, mint amennyit megérdemel, s mint amennyire fontos szerepet lát el a szervezet megfelelő működésében. A nyirokrendszer nyirokerekből, nyirokcsomókból – ezek főleg a nyaki, hónalji, ágyéki területen vannak nagyobb mennyiségben -, és nyirokszervekből, mint lép, mandulák, csecsemőmirigy, féregnyúlvány, épül fel. A nyirokerek párhuzamosan futva a vénákkal, az egész szervezetet behálózzák, és a nyirokfolyadékot a szív felé szállítják. A mellkasi fő nyirokvezetéken keresztül torkollnak a szív közelében lévő mellkasi vénába. A nyirokfolyadék így kerül vissza a vérkeringésbe.
A nyirokrendszer feladata azoknak a sejteknek, nagy molekulájú anyagoknak, mint pl.: fehérje, zsír méreganyagok, baktériumok, salakanyagok, a keringésbe való visszajuttatása, amelyek méretükből adódóan nem képesek a keringésbe való direkt visszalépésre. Táplálási és hulladékeltakarítási feladatokat is ellát. Fő tevékenysége, hogy a fehérvérsejteket szállítja és tárolja. A nyirokrendszer tehát létfontosságú szerepet játszik a szervezet védekező rendszerében.
A sejtek anyagcseréje során keletkező vagy leadott víz egy része a sejtek közötti térből nem tud közvetlenül visszajutni a vérpályába. Ezt a szövetnedvet nevezzük nyiroknak. A nyirkot nyirokrendszer-, tehát a nyirokhajszálerek, nyirokerek és nyiroktörzsek szállítják el a nyirokcsomókon, mint szűrőberendezéseken keresztül a vivőeres rendszerbe. A nyirok nem más, mint szövetközi folyadék, azaz víz, illetve a benne oldott ásványi anyagok és gázok. Az egész test nyiroktermelése kb. 3 liter/nap.
Kiemelt jelentősége van a nyirokrendszernek kóros esetekben a nyirokpangás kialakulásában, a rosszindulatú daganatos betegségek, illetve gyulladások terjedésében.
A nyiroködémáról
Az elmúlt években derült fény arra a tényre, hogy a nyirokkeringés betegségei a lakosság 5-8%-át érintő népbetegségnek számítanak. A nyirokrendszer megbetegedése folytán létrejövő idült ödéma tartósan kellemetlenséget okozhat a betegnek, és komoly szövődmények kialakulásával fenyeget. Időben felismerve és szakszerűen kezelve az ödémát, jelentősen javítható a beteg egészségi állapota, és ezzel életminősége is
Kialakulása, okai
Egészséges esetben az ember szervezetében keringő testnedvek 1-2%-a található a nyirokerekben, ez a folyadék a nyirokcsomókon átszűrődve mintegy megtisztul, majd végül a szívhez közelítve a vénás rendszerbe ömlik. A vénás keringés elégtelensége esetén akár 30%-ra is megemelkedhet a nyirok utakon továbbított folyadék mennyisége, amennyiben viszont a nyirokkeringés akadályozott, pangás alakul ki, aminek következtében fehérjék, sejtek és folyadék lépnek ki a szövetek közötti térbe. Ezt az érhálózaton kívüli kóros folyadék felhalmozódást nevezik vizenyőnek, vagy orvosi szóval ödémának.
Nyiroködéma akkor keletkezik, ha az ép nyirokrendszer túlterhelődik, illetve amennyiben a nyirokerek károsodnak és nem képesek szállítani az amúgy normális mennyiségű folyadékot. Túlterhelést a vénás keringés túlterheltsége (pl. mélyvénás trombózis utáni állapot), továbbá egyes gyulladásos megbetegedések (pl. a bőr orbáncos, gombás, gennyes fertőzései) hozhatnak létre. A nyirokerek károsodása öröklött fejlődési rendellenesség, vagy szerzett károsodás következménye lehet.
A nyiroködéma tünetei és felismerése
A nyirokerekből kilépő folyadék jellemzően a szervezet olyan részein halmozódik fel, ahol laza szövetek találhatók. Tipikusan ilyen a kéz- illetve lábhát területe. A vizenyő ezeken a helyeken a bőr alatti puha, fájdalmatlan duzzanatként tapintható. Jellegzetessége, hogy az ujjbenyomatot megtartja. Általában az ujjak is duzzadtak, tövükben – a csecsemők kezére emlékeztető – mély redő található. Minél nagyobb mennyiségű a kóros folyadék felgyülemlés, és minél régebb óta áll fenn, annál szembetűnőbb az egész végtag megvastagodása.
A vizenyő következtében az ödémás területen gyakran alakul ki a nyirokrendszer és a környező, bőr alatti kötőszövetek másodlagos gyulladása. Ilyenkor a bőr meleg, vörös, a gyulladt nyirokér fájdalmas kötegként tapintható, a betegnek hőemelkedése vagy láza van. Az ismétlődő gyulladások hosszú távon az ödémás terület megkeményedéséhez valamint a fölötte lévő bőr fokozatos megvastagodásához vezetnek. További szövődmények lehetnek az ödémás területen az ismétlődő orbáncos és más fertőző bőrbetegségek, továbbá ekcéma, sőt rosszindulatú daganatok kialakulása is előfordul
A nyiroködéma kezelése, illetve megelőzése
Nyiroködéma esetén sikeres kezelés csak terápiás módszer alkalmazásától várható, mint a rugalmas pólya (fásli) vagy gyógyharisnya viselése, a végtagok törzs felé irányuló masszázsa (más szóval nyirokdrenázs, amely gyógytornász segítségével kézzel, vagy speciálisan erre szolgáló, géppel felfújt mandzsettával végezhető), tornagyakorlatok végzése valamint a láb felpolcolása jelentik a már létrejött nyiroködéma kezelésének alapját.
Nyiroködémához kapcsoltan kialakuló másodlagos gyulladás esetén antibiotikum adására van szükség. Idült nyiroködéma esetén rendszeres orvosi ellenőrzésre van szükség, és a betegség súlyosbodása vagy szövődmény fellépése miatt időnként kórházi kezelés megismétlésére kerülhet sor.
Nagy hangsúlyt kell fektetni az ödéma kialakulásának megelőzésére, mivel nem áll rendelkezésre olyan kezelési mód, amely teljes, végleges gyógyulást eredményezne. Az ödéma létrejöttének megakadályozását a kiváltó okok megelőzésével, vagy korai, szakszerű kezelésükkel lehet elérni. Kiemelt szerepe van a nyirokkeringés szempontjából is a megfelelő vénás keringés fenntartásának vagy visszaállításának. Normális testsúly, rendszeres testmozgás, vénás torna végzése jelentősen hozzájárulnak az egészséges vénás- és ezáltal az ép nyirokkeringés megóvásához.
